Once upon a midnight dreary, while I pondered, weak and weary,
Over many a quaint and curious volume of forgotten lore,—
While I nodded, nearly napping, suddenly there came a tapping,
As of some one gently rapping, rapping at my chamber door.
"'T is some visitor," I muttered, "tapping at my chamber door;
Only this and nothing more."

Ah, distinctly I remember it was in the bleak December
And each separate dying ember wrought its ghost upon the floor.
Eagerly I wished the morrow;—vainly I had sought to borrow
From my books surcease of sorrow—sorrow for the lost Lenore,
For the rare and radiant maiden whom the angels name Lenore:
Nameless here for evermore.

And the silken sad uncertain rustling of each purple curtain
Thrilled me—filled me with fantastic terrors never felt before;
So that now, to still the beating of my heart, I stood repeating
"'T is some visitor entreating entrance at my chamber door,
Some late visitor entreating entrance at my chamber door:
This it is and nothing more."

Presently my soul grew stronger; hesitating then no longer,
"Sir," said I, "or Madam, truly your forgiveness I implore;
But the fact is I was napping, and so gently you came rapping,
And so faintly you came tapping, tapping at my chamber door,
That I scarce was sure I heard you"—here I opened wide the door:—
Darkness there and nothing more.

Deep into that darkness peering, long I stood there wondering, fearing,
Doubting, dreaming dreams no mortals ever dared to dream before;
But the silence was unbroken, and the stillness gave no token,
And the only word there spoken was the whispered word, "Lenore?"
This I whispered, and an echo murmured back the word, "Lenore:"
Merely this and nothing more.

Back into the chamber turning, all my soul within me burning,
Soon again I heard a tapping somewhat louder than before.
"Surely," said I, "surely that is something at my window lattice;
Let me see, then, what thereat is, and this mystery explore;
Let my heart be still a moment and this mystery explore:
'T is the wind and nothing more."

Open here I flung the shutter, when, with many a flirt and flutter,
In there stepped a stately Raven of the saintly days of yore.
Not the least obeisance made he; not a minute stopped or stayed he;
But, with mien of lord or lady, perched above my chamber door,
Perched upon a bust of Pallas just above my chamber door:
Perched, and sat, and nothing more.

Then this ebony bird beguiling my sad fancy into smiling
By the grave and stern decorum of the countenance it wore,—
"Though thy crest be shorn and shaven, thou," I said, "art sure no craven,
Ghastly grim and ancient Raven wandering from the Nightly shore:
Tell me what thy lordly name is on the Night's Plutonian shore!"
Quoth the Raven, "Nevermore."

Much I marvelled this ungainly fowl to hear discourse so plainly,
Though its answer little meaning—little relevancy bore;
For we cannot help agreeing that no living human being
Ever yet was blessed with seeing bird above his chamber door,
Bird or beast upon the sculptured bust above his chamber door,
With such name as "Nevermore."

But the Raven, sitting lonely on the placid bust, spoke only
That one word, as if his soul in that one word he did outpour.
Nothing further then he uttered, not a feather then he fluttered,
Till I scarcely more than muttered,—"Other friends have flown before;
On the morrow he will leave me, as my Hopes have flown before."
Then the bird said, "Nevermore."

Startled at the stillness broken by reply so aptly spoken,
"Doubtless," said I, "what it utters is its only stock and store,
Caught from some unhappy master whom unmerciful Disaster
Followed fast and followed faster till his songs one burden bore:
Till the dirges of his Hope that melancholy burden bore
Of 'Never—nevermore.'

But the Raven still beguiling all my fancy into smiling,
Straight I wheeled a cushioned seat in front of bird and bust and door;
Then, upon the velvet sinking, I betook myself to linking
Fancy unto fancy, thinking what this ominous bird of yore,
What this grim, ungainly, ghastly, gaunt, and ominous bird of yore
Meant in croaking "Nevermore."

This I sat engaged in guessing, but no syllable expressing
To the fowl whose fiery eyes now burned into my bosom's core;
This and more I sat divining, with my head at ease reclining
On the cushion's velvet lining that the lamplight gloated o'er,
But whose velvet violet lining with the lamp-light gloating o'er
She shall press, ah, nevermore!

Then, methought, the air grew denser, perfumed from an unseen censer
Swung by seraphim whose foot-falls tinkled on the tufted floor.
"Wretch," I cried, "thy God hath lent thee—by these angels he hath sent thee
Respite—respite and nepenthe from thy memories of Lenore!"
Quaff, oh quaff this kind nepenthe, and forget this lost Lenore."
Quoth the Raven, "Nevermore."

"Prophet!" said I, "thing of evil! prophet still, if bird or devil!
Whether Tempter sent, or whether tempest tossed thee here ashore,
Desolate yet all undaunted, on this desert land enchanted—
On this home by Horror haunted—tell me truly, I implore:
Is there—is there balm in Gilead?—tell me—tell me, I implore!"
Quoth the Raven, "Nevermore."

"Prophet!" said I, "thing of evil—prophet still, if bird or devil!
By that Heaven that bends above us, by that God we both adore,
Tell this soul with sorrow laden if, within the distant Aidenn,
It shall clasp a sainted maiden whom the angels name Lenore:
Clasp a rare and radiant maiden whom the angels name Lenore!"
Quoth the Raven, "Nevermore."

"Be that word our sign of parting, bird or fiend!" I shrieked, upstarting:
"Get thee back into the tempest and the Night's Plutonian shore!
Leave no black plume as a token of that lie thy soul hath spoken!
Leave my loneliness unbroken! quit the bust above my door!
Take thy beak from out my heart, and take thy form from off my door!"
Quoth the Raven, "Nevermore."

And the Raven, never flitting, still is sitting, still is sitting
On the pallid bust of Pallas just above my chamber door;
And his eyes have all the seeming of a demon's that is dreaming,
And the lamp-light o'er him streaming throws his shadow on the floor:
And my soul from out that shadow that lies floating on the floor
Shall be lifted—nevermore!

search in English Search Now:

EA Poe Society of Baltimore
Edgar Allan Poe Museum -- Richmond Virginia
A Poe Webliography: Edgar Allan Poe on the Internet
Poe in Hungarian (SZÖVEGEK -- TEXTS)
Poe Studies/Dark Romanticism (an academic journal)
American authors translated into Hungarian
American history in books

Hungarian Poe

A FEKETE MACSKA - THE BLACK CAT
HÁROM ELBESZÉLÉS
POE, EDGAR ALLAN
A kétnyelvû olvasókönyvek eredeti, átdolgozatlan irodalmi szövegeket tartalmaznak és magyar mûfordításaikat. Az angol szöveg alatt szereplõ szómagyarázatok és a szemközti oldalon közölt magyar fordítás a nyelvtanulók számára lehetõvé teszik a szöveg szótárazás nélküli, folyamatos olvasását. A könyv fejleszti a szókincset, javítja a szövegértési készséget és segítséget nyújt fordítási problémák megoldásához.

A HOLLÓ
VERSEK ÉS ELBESZÉLÉSEK
POE, EDGAR ALLAN
Heléna (Tandori Dezsõ)
Város a tengerben (Szabó Lõrinc)
A kísértetes palota(Babits Mihály)
A gyõztes féreg (Babits Mihály)
Álomország (Babits Mihály)
Éulália (Kosztolányi Dezsõ)
A holló (Tóth Árpád)
Ellen-óda (Tandori Dezsõ)
Ulalume (Babits Mihály)
Álom az álomban (Kosztolányi Dezsõ)
Eldorádó (Kosztolányi Dezsõ)
Lee Annácska (Babits Mihály)

ELBESZÉLÉSEK

Palackban talált kézirat (Bartos Tibor)
Ligeia (Babits Mihály)
Az Usher-ház vége (Babits Mihály)
A Morgue utcai kettõs gyilkosság (Pásztor Árpád)
A vörös halál álarca (Babits Mihály)
A kút és az inga (Babits Mihály)
Az áruló szív (Babits Mihály)
Az aranybogár(Ferencz Gyõzõ)
A fekete macska (Pásztor Árpád)
Monsieur Valdemar kóresete tényszerû megvilágításban (Bartos Tibor)
Egy hordó amontillado (Babits Mihály)
Bice-béka (Kuczka Péter)

AZ OVÁLIS ARCKÉP - AZ ISMERETLEN REMEKMÛ
POE, EDGAR ALLAN - BALZAC, HONORÉ DE

EDGAR ALLAN POE ÖSSZES MÛVEI
POE, EDGAR ALLAN

EDGAR ALLAN POE ÖSSZES VERSEI
THE COMPLETE POEMS
POE, EDGAR ALLEN
Poe költészetének átültetése a magyar költõknek több mint fél évszázados kedvelt erõpróbája: legnagyobb költõ-mûfordítóink (Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád, Szabó Lõrinc stb.) foglalkoztak vele.
Poe, mint Szerb Antal írja, "magányos géniusz, csak utódai vannak, elõdei nincsenek", különösen Baudelaire-re volt hatással (aki összes verseit lefordította). Mindenképpen sajátos tünemény, egész költõi életmûve egy vékonyka kötet (abban is sok a kevésbé jelentõs vers), de néhol szuggesztív-látomásos erejével, nyelvi-költõi virtuozitásával a legmagasabb csúcsokra emelkedik (A holló; A kísértetes palota; Ulalume; Lee Annácska). Megszállott, vizionárius képiségû költészetével sajátos ellentétben áll szintén nagyhatású poétikája, amelyben a költõi tudatosság és a "tiszta költészet" mellett tör lándzsát.
A kötet a klasszikus fordítások mellett (ezek közül A Holló három megoldásban is szerepel), felhasználja a nívós, kész átültetéseket (Kardos László, Komlós Aladár, Radó György), az új anyagban pedig fõleg Tandori Dezsõ remek fordításaira támaszkodik. A kötetet magyarázó jegyzetanyag és címmutató egészíti ki. (Legeza Ilona)

ISMERETLEN TÖRTÉNETEK
UNFAMILIAR STORIES
POE, EDGAR ALLAN
Edgar Allan Poe (1809-1849) huszonkét esztendõs korában „lépett ki az életbe". Amerikában akkoriban indult a nagyüzemi folyóiratgyártás, a „magazinok" divatja. Poe haláláig ennek a ma is népszerû terméknek szentelte java tevékenységét. Verset és kritikát, esszét, tudományos cikket, riportot írt a magazinoknak, de egy új mûfajjal, a „short story"-val - a novellával is jelentkezett. Az irodalomtörténet a versei alapján a költõ Poe-nak ítéli a pálmát - széles körû és tartós népszerûségét azonban novelláinak köszönheti. A Poe novellák skálája rendkívül széles. Szerencsétlen, korán elpusztult gyermekfeleségét sirató lírai-allegorikus daraboktól a matematikai logikával megszerkesztett detektívtörténetig, a horrortól a mai tudományos fantasztikus irodalmat megalapozó írásokig óriási területet kalandoz be és fest színesen elénk ez a különös tehetségû, fantomokat kergetõ és fantomok-ûzte poéta, akit fiatalon vitt el a hajsza és a boldogtalanság. Számos egyáltalán nem vagy alig ismert, úgy-nevezett Mark Twain-elõképnek tekinthetõ, sokszor humoros írás is gazdagítja az író palettáját. A Poe összes mûveit felölelõ kétnyelvû sorozat hetedik kötete ebbõl nyújt válogatást, mely a nyelvtanulók számára is bizonyára hasznos olvasmány lesz.

KÜLÖNÖS TÖRTÉNETEK
CURIOUS STORIES
POE, EDGAR ALLAN

MISZTIKUS TÖRTÉNETEK - WEIRD TALES
POE, EDGAR ALLAN
Az amerikai romantika nagy alakja több mûfajban is maradandót alkotott, évtizedekkel megelõzve e mûfajok európai megalapítóit, ám hírnevét elsõsorban misztikus és bizarr rémtörténeteinek köszönheti, amelyek a prózaírás új, kiaknázatlan területei felé terelték a figyelmet. A késõbbi nagy utódok (Kafka, Borges, Bierce) mûveikben elismeréssel adóznak Poe-nak, s alkotásaikban is tulajdonképpen a Poe mûvei által legitimitást nyert, a rejtély és a rémület szimbólumainak immár klasszikussá vált lélektani mûfaját fejlesztették tovább. Poe szûkszavúan iszonytató írásai mindig a tiszta logika és a megfoghatatlan szorongás légkörében játszódnak, mégpedig egyszerre. Ez a ridegen szigorú és mégis szorongó elme nem riadt vissza a szélsõségesen vadromantikus hátborzongatástól sem, más írásaiban pedig olykor már szinte a szürrealista próza elõfutára. Elbeszéléseiben a lélektani és a filozófiai szenvedélyek az ember belsõ világába vezetnek, s onnan dívja elõ alakjait, ahonnan a shakespeare-i szellemek jönnek elõ. A borzalmakat sugalló légkör és a páratlan atmoszférateremtés ma is olvasók millióit bilincseli le. A kétnyelvû kötetben az író ismertebb elbeszélései mellett olyan írások is szerepelnek, amelyek elõször látnak magyar fordításban napvilágot.

POE ÖSSZES VERSEI
THE COMPLETE POEMS
POE, EDGAR ALLAN
„Poe-t, a költõt sokan az abszolút ínyencek szerzõjének tartják. Valóban nem való mindenkinek, nem olvasható nagy mennyiségben, s nem is akármikor. Fõleg az utóbbi lényeges: verseinek olvasásához sajátos lelkiállapot kell. Poe-t olyankor érdemes elõvenni, ha például úgy érezzük, kissé túlságosan sok a zajos, önelégült ember körülöttünk, és nem kapunk levegõt tõlük; ha ravatalon látjuk azt, akit soha senki nem pótolhat számunkra; ha kitüntetés címén megaláznak bennünket... Vannak õszi alkonyatok, amikor úgy tûnik: a közelgõ éjszaka benyomja ránk az ablaküveget, és a besüvítõ hideg ellen nem tudunk védekezni. Ilyenkor gyógyítanak Poe tompa tónusú, ólomsúlyú szavai, rímes bánatai, idõmértékes szorongásai, lebegõ iszonyatai, rejtelmes, anyagtalan víziói; talán úgy, ahogy megfelelõ adagolásban, szérum formájában a betegség kórokozói meggyógyítják a betegséget.
A kötet Poe kísérteties tájaira kalauzol - ahová a költõ is menekült a szorongató élet valósága elõl.” - Baróti Szabolcs

English Poe

Complete Stories and Poems of Edgar Allan Poe
by Edgar Allan Poe (Hardcover)
This single volume brings together all of Poe's stories and poems, and illuminates the diverse and multifaceted genius of one of the greatest and most influential figures in American literary history.


The Complete Tales and Poems of Edgar Allan Poe
by Edgar Allan Poe (Paperback - March 1987)
All of the tales by the master of the detective and the macabre story. 53 of his best-known poems plus essays and criticisms.

Edgar Allan Poe Audio Collection [UNABRIDGED]
by Edgar Allan Poe (Author) (Audio CD - October 2000)
Universally acclaimed as the maestro of horror and the morbid, Edgar Allan Poe's dark gift has for more than a century and a half set the standard for the genre.

Now, Caedmon Audio presents a classic collection of Poe's most terrifying tales performed by two of the most brilliant interpreters of his work ever to be recorded: Vincent Price and Basil Rathbone.

Between them, they perform 20 of Poe's chilling stories and poems, creating an unforgettably intense listening experience.

Works of Edgar Allan Poe [UNABRIDGED]
by Edgar Allan Poe (Hardcover - June 1992)
He revolutionized the horror tale, giving it psychological insight and a consistent tone and atmosphere; he invented the modern detective story; he wrote some of the world's best-known lyric poetry and a major novella of the fantastic; he impressed such writers as Baudelaire, Mallarme and Borges . If it's been a while since you read any Edgar A. Poe (he never used "Allan"), you've probably forgotten how terrific he is. And some of his best work is in his lesser-known stories, such as "The Imp of the Perverse" and "A Descent into the Maelstrom." In short, what are you waiting for?

21 Great Stories
by Abraham Harold Lass (Editor), et al (Mass Market Paperback - October 1991)
Classic stories by classic writers, including Poe, Twain, London, Steinbeck, Joyce.


The Gold-Bug and Other Tales (Dover Thrift Editions) [UNABRIDGED]
by Edgar Allan Poe (Paperback - September 1993)
Like most Dover books, this tidy volume is inexpensive. If there ever was a 'reader's edition,' this is it. You get "The Cask of Amontillado", "The Tell-Tale Heart", "The Fall of The House of Usher" and more. Nine tales total, the best o the best, all for under $2.


18 Best Stories by Edgar Allan Poe
by Edgar Allan Poe, et al (Mass Market Paperback - September 1983)
The Black Cat - The Fall of the House of Usher - The Masque of the Red Death - The Facts in the Case of M. Valdemar - The Premature Burial - Ms. Found in a Bottle - A Tale of the Ragged Mountains - The Sphinx - The Murders in the Rue Morgue - The Tell-Tale Heart - The Gold-Bug - The System of Dr. Tarr and Prof. Fether - The Man That Was Used Up - The Balloon Hoax - A Descent Into the Maelstrom - The Purloined Letter - The Pit and The Pendulum - The Cask of Amontillado

The Tell-Tale Heart and Other Writings
by Edgar Allan Poe (Mass Market Paperback - February 1983)
Packed to the gills with Poe's work. 17 stories, and an incredible selection of poems.

Graphic Classics: Edgar Allan Poe
by Edgar Allan Poe, Various (Illustrator) (Paperback - November 2001)
"Graphic Classics: Edgar Allan Poe" is the first in a new series of books, created in the tradition of the great Classics Illustrated comics, reborn for the contemporary adult reader. Each issue features the works of one classic author, presented in comics and heavily-illustrated stories by some of the best artists working today in the fields of comics, book illustration and fine arts.

"Graphic Classics: Edgar Allan Poe" features comics adaptations of "The Raven" by J.B. Bonivert, "The Tell-Tale Heart" by Rick Geary, "The Conqueror Worm" by Gahan Wilson, and ten more illustrated stories and poems. Plus "New Murders in the Rue Morgue", a Poe "sequel" newly-illustrated by Mark A. Nelson. The introduction is by Joe R. Lansdale.

The Raven and Other Favorite Poems (Dover Thrift Editions)
by Edgar Allan Poe (Paperback - March 1991)
What can I say of "The Raven" that has not been said? Beauty and sadness, grief and romance... all here in snugly in a smart Dover volume.

Lamenting the loss of a gentle but passionate woman, the narrator drinks, yet somberly dwells on her name. A local raven, with the capacity to utter like a parrot a syllable or two, repeats "Lenore," and "Nevermore." The narrator, tired and broken, believes the raven might be sent by God or even by the Devil, and tries talking with it.

The poem, like an long tale, draws the listener or reader to be in that lonely room.

Anyone who has ever been in love and lost that lover will known Poe's pain and supplication of God.