Embers
In Sándor Márai's Embers, two old men, once the best of friends, meet after a 41-year break in their relationship. They dine together, taking the same places at the table that they had assumed on the last meal they shared, then sit beside each other in front of a dying fire, one of them nearly silent, the other one, his host, slowly and deliberately tracing the course of their dead friendship. This sensitive, long-considered elaboration of one man's lifelong grievance is as gripping as any adventure story and explains why Márai's forgotten 1942 masterpiece is being compared with the work of Thomas Mann. In some ways, Márai's work is more modern than Mann's. His brevity, simplicity, and succinct, unadorned lyricism may call to mind Latin American novelists like Gabriel García Márquez, or even Italo Calvino. It is the tone of magical realism, although Márai's work is only magical in the sense that he completely engages his reader, spinning a web of words as his wounded central character describes his betrayal and abandonment at the hands of his closest friend. Even the setting, an old castle, evokes dark fairy tales.

The story of the rediscovery of Embers is as fascinating as the novel itself. A celebrated Hungarian novelist of the 1930s, Márai survived the war but was persecuted by the Communists after they came to power. His books were suppressed, even destroyed, and he was forced to flee his country in 1948. He died in San Diego in 1989, one year before the neglected Embers was finally reprinted in his native land. This reprint was discovered by the Italian writer and publisher Roberto Calasso, and the subsequent editions have become international bestsellers. All of Márai's novels are now slated for American publication. --Regina Marler --This text refers to the Hardcover edition.

Memoir of Hungary, 1944-1948
This scathing, at times humorous, and always insightful memoir by exiled Hungarian novelist Sándor Márai, author of posthumous world success Embers, provides one of the most poignant and human portraits of life in Hungary between the German occupation in 1944 and the consolidation of Communist power in 1948.



Divorcio en Buda (Spanish)

El Ultimo Encuentro (Spanish)

A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK
MÁRAI SÁNDOR
Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülõ, szuggesztív erejû regény - az író stílusmûvészetének remeke - vakító élességgel világít a barátság, a hûség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükbõl vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sõt majdnem megölte barátját, elcsábította feleségét, örökre tönkretette az életét. Ám a tragédiát valójában nem alkalmi gyengesége okozta: egy világrend széthullása a hagyományos erkölcsi értékek megrendülését is jelenti.

A GYERTYÁK CSONKIG ÉGNEK / VÁSZONKÖTÉS
MÁRAI SÁNDOR

A KASSAI POLGÁROK / PAPÍRKÖTÉS
MÁRAI SÁNDOR
A 14. században játszódó dráma János mester, a kassai dóm kõfaragójának a tragédiáját állítja középpontjába. Az õ élete, érzelmi és emberi magatartása a vérzivataros idõkben - a feudális anarchia közepette a nádor erõszakkal akarja elfoglalni a várost, amely igazsága tudatában fegyverrel védekezik - az igazi polgári helytállás példázata. Nagyon nagy dolog - vallja Márai -, ha valaki megérti a sors szavát, ám az a hõs, aki saját sorsával is szembe tud szállni. Ezt sugározza nemcsak János mester élete, hanem a dráma igazi hõsének, Kassa városának középkori története is.
( A borító Egidius van der Rye 17. századi belga festõ metszetének felhasználásával készült.

A NÉGY ÉVSZAK / PAPÍRKÖTÉS
MÁRAI SÁNDOR
A négy évszak a Füves könyv elõzménye és kiegészítõje. Mindkét kötet tökéletes stílusmûvészettel, erkölcsi igényességgel, rezignált bölcsességgel megírt „prózai epigrammák” gyûjteménye az élet apró és sorsdöntõ jelenségeirõl, de az elõször 1938-ban megjelent A négy évszak még erõsebben lírai fogantatású. Ahogy Illyés Gyula írta: „igen sok darabja... tökéletes prózavers. Baudelaire és Rimbaud ilyenfajta mûvei közt volna a helye, ha lett volna magyar Baudelaire és Rimbaud”.

AZ IGAZI - JUDIT ...ÉS AZ UTÓHANG
MÁRAI SÁNDOR
Az igazi fõhõse Péter, az ízig-vérig liberális, felvilágosult polgár rangon alul házasodott, Judit középosztálybeli polgári nõ. Történetükbõl kiderül, hogy a két osztály között nincs „átjárás”. Egy kiábrándulás története a regény, melyet két nézetbõl követhetünk nyomon: a férfiéból és a nõébõl, akinek sorsában megismétlõdik az örök motívum: kíváncsisága okozza tragédiáját.
A Judit… és az utóhangban Judit egy hajnalba nyúló éjszakán elmondja új szerelmének, egy Amerikába szakadt zenésznek élete történetét, majd a zenész meséli el, hogy halt meg Judit. A regény legizgalmasabb kérdése: megszokható-e az új környezet, asszimilálódhatnak-e azok, akik más életformát, más hazát választanak maguknak. Márai a kötetben újra megfogalmazza a polgári erényeket.
A nagysikerû német kiadás után most itthon is egy kötetben jelenik meg az amúgy is összetartozó, monológokból álló két regény.

A SZEGÉNYEK ISKOLÁJA
MÁRAI SÁNDOR

BÉBI VAGY AZ ELSÕ SZERELEM - A NÕVÉR / PAPÍRKÖTÉS
MÁRAI SÁNDOR
"Mikor az ember tollat vesz kezébe, hogy rögzítse bizalmas emberi tapasztalatok emlékét, mindig az emberekhez akar beszélni..." A kötet mindkét regényének "hõse" magányos, és naplót ír. E feljegyzéselvbõl bontakozik ki egy megszállottá váló tanár (Bébi vagy az elsõ szerelem - 1928) és egy, az élete lényeges kérdéseivel szembesülõ zongoramûvész (A nõvér - 1946) sorsa. Mindkét regény elõször jelenik meg eredeti kiadása óta.

BÉBI VAGY AZ ELSÕ SZERELEM - A NÕVÉR / VÁSZONKÖTÉS
MÁRAI SÁNDOR
"Mikor az ember tollat vesz kezébe, hogy rögzítse bizalmas emberi tapasztalatok emlékét, mindig az emberekhez akar beszélni..." A kötet mindkét regényének "hõse" magányos, és naplót ír. E feljegyzéselvbõl bontakozik ki egy megszállottá váló tanár (Bébi vagy az elsõ szerelem - 1928) és egy, az élete lényeges kérdéseivel szembesülõ zongoramûvész (A nõvér - 1946) sorsa. Mindkét regény elõször jelenik meg eredeti kiadása óta.

BÉKE ITHAKÁBAN
MÁRAI SÁNDOR
A nagy utazó, Odysseus történetének Homérosz-féle befejezése, a hazatérés öreguras megbékélése valamiképpen mindig is a történet továbbszövésére sarkallta az embereket.Talán ezért is van, hogy alakja számtalan mûvészeti ág számtalan alkotásában él tovább, és hogy tengernyi olyan mû született, amely az eredeti befejezést átírva-elhagyva tovább folytatja a Nagy Csavargó kalandos életét. Ezek közé tartozik a 20. századi hontalan, Márai Sándor regénye is, amely a címben jelzett otthoni békét egészen más színben láttatja.

CSUTORA
MÁRAI SÁNDOR
"Óvatosság, olvasó! Kutyatörténet következik... Talán kötelességmulasztás kutyáról írni... Annyi sürgõs, halaszthatatlan mondanivaló lenne az emberrel kapcsolatban... A világban komor próféták járnak, akik másféle kötelességre intik mostanában az írót, mint kutyaregényre. Erre gondol, de rögtön szégyenkezik is, mert a próféták szavát különben sem érzi kötelezõ parancsnak; s egyszeriben szolidaritást vállal a prófétákkal szemben a kutyával... Nem, csak a kutya és az ember idilljérõl adni hírt, ez csakugyan kevéssé izgalmas feladat... De talán, ha nagyon odafigyel a kutyára, megtud az emberrõl is valamit..."
Márai Sándor

DER WIND KOMMT VOM WESTEN
MÁRAI SÁNDOR
Von Kalifornien über Mexiko, Texas und Florida zurück nach New York führte die Reise des ungarischen Schriftstellers Sándor Márai. In seinen Reisebildern verbinden sich scharfsinnige Äußerungen über die sozialen und politischen Mißstände mit großer Offenheit gegenüber fremden Menschen und Orten. Márai beobachtete das bunte Treiben auf den Straßen von San Francisco und bewunderte sowohl die Wolkenkratzer von Houston als auch die vielfältige Natur des amerikanischen Kontinents. Ein großartiges Zeugnis der Begegnung eines europäischen Exilschriftstellers mit seiner neuen Heimat.

DIE GLUT
MÁRAI SÁNDOR
Darauf hat Henrik über vierzig Jahre gewartet: Sein Jugendfreund Konrád kündigt sich an. Nun kann die Frage beantwortet werden, die Henrik seit Jahrzehnten auf dem Herzen brennt: Welche Rolle spielte damals Krisztina, Henriks junge und schöne Frau? 'JVarum verschwand Konrád nach jenem denkwürdigen Jagdausflug Hals über Kopf? Eine einzige Nacht haben die beiden Mánner, um den Fragen nach Leidenschaft und Treue, Wahrheit und Lüge auf den Grund zu gehen.
"Sándor Márai hat einen grandiosen, einen quálenden Gespensterroman geschrieben, einen Totengesang der Überlebenden, denen die Wahrheit zum Fegefeuer geworden ist. Die Glut hat ihnen das Leben zur Asche ausgebrannt."
Thomas Wirtz in der Frankfurter Allgemeinen Zeitung

DIE GRÄFIN VON PARMA
MÁRAI SÁNDOR
Der vornehme Fremde bezieht das schönste Gastzimmer im "Weif3en Hirschen" zu Bozen: mit großen Flügelfenstern auf den Hauptplatz, mit vergoldeten Möbeln und einem venezianischen Spiegel über dem Kamin. Hier kann er sich, nach den Strapazen seiner Flucht aus den Bleikammern, endlich ausruhen. Hier kann er mit dem appetitlichen Stubenmádchen flirten und seinen Begleiter, den etwas verlotterten Klosterbruder Balbi, auf Botengänge zum Modisten und Perückenmacher schicken. Da erfährt er, daiß auch der Graf von Parma mit seiner blutjungen schönen Frau zufällig in der Nähe weilt - und augenblicklich ist es um seine Lässigkeit geschehen. Denn Franziska ist die einzige Frau, die ihn je wirklich berührt hat... und mit ihr hat er noch eine Rechnung offen.

EGY POLGÁR VALLOMÁSAI
MÁRAI SÁNDOR
Az író legjelentõsebb alkotásában - a két világháború közötti magyar irodalom egyik remekmûvében - egy városhoz: Kassához, egy osztályhoz: a polgársághoz, s egy életformához: az európai kultúrához való elkötelezettségérõl vall, gyermekévei tájaira, a Felvidékre, ifjúkori élményeinek színhelyeire: Berlinbe, Párizsba, Velencébe kalauzolja el olvasóit.
Az Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedõ figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekmûveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnõtt irodalomkedvelõnek. Mûköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idõsebbeknek egyaránt.

ESZTER HAGYATÉKA ÉS HÁROM KISREGÉNY
MÁRAI SÁNDOR
A kötet négy kisregénye idõben szinte az egész Márai-életmûvet átíveli: A mészáros 1924-ben, az Eszter hagyatéka és a Déli szél 1939-ben látott napvilágot, a kötetet záró „krimi", a Szívszerelem (1985) pedig most jelenik meg elõször nyomtatásban. Valamennyi témája jellegzetesen márais: az emberi kapcsolatokat vizsgálja sors és titok, találkozás és elválás motívumain keresztül gazdag leírásokkal és belsõ monológokkal. Az Eszter hagyatéka Olaszországban és Németországban az elmúlt év legnagyobb könyvsikere volt.

FÖLD, FÖLD ! ...
MÁRAI SÁNDOR
„Mentem a napsütötte pesti utcán, és utánam jött a gyanú, hogy akármerre megyek, mindenütt egy nagy veszedelem árnyéka kúszik utánam: a butaság ez a veszedelem, ami beárnyékol minden lépést... Ez volt a pillanat, amikor megértettem, hogy nem valami elõl kell elmenni innen, hanem valami felé. Olyan volt ez, mint az infarktus lehet. De ez csak egy pillanatig tartott. Goethe azt mondotta, »az embernek saját sorsát kell megélni...« De ma?... Nincs többé »saját sors«; csak statisztikai esélyek vannak. Nem lehet saját sorsnak érezni, amikor felrobban egy atombomba, vagy egy diktatúra kimond egy társadalom felett egy maradi, ostoba ítéletet. Ezért el kell innen menni valahová, ahol - talán - egy ideig lehetséges megélni a saját sorsomat.”

FÜVES KÖNYV
MÁRAI SÁNDOR
Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerû példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékrõl és hõsökrõl beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektõl, a könyvekbõl, azokon keresztül az emberi szívbõl, az égi jelekbõl. Elemi ismereteket kíván közvetíteni az emberi élet alapigazságait illetõen. Márai Sándor 1943-ban írott mûvét Epiktétosznak, kedves Marcus Aureliusának, Montaigne-nak és valamennyi sztoikusnak ajánlja, akiktõl a hatalomról, a jókedvrõl, a félelemmentes életrõl tanult.

FÜVES KÖNYV / PAPÍRKÖTÉS
MÁRAI SÁNDOR

FÜVESKÖNYV / VÁSZONKÖTÉS
MÁRAI SÁNDOR

KASSAI ÕRJÁRAT
MÁRAI SÁNDOR
"Négy héttel a nap után, mikor a német csapatok bevonultak Párizsba, hazautaztam Kassára. Egy napra mentem csak, nem volt semmi dolgom ott. Most, idõ múltával, elcsodálkozom, miért is mentem?... Valószínûleg, mert otthontalannak éreztem magam a világban." Márai Sándor 1941-ben megjelent és azóta kiadatlan remeklését indítja e sorokkal. Egy csonka nap és kurta éjszaka az, amit szülõvárosában tölt, ám e röpke idõ is elegendõ, hogy újraélje a gyermekkort, és hogy szembesüljön a férfikor komor kihívásaival...

KEDVES TIBOR!
ÜKH 2003
MÁRAI SÁNDOR - SIMÁNYI TIBOR
Az óvatos, majdnem megközelíthetetlen Márai megbarátkozott a történész újságíró Simányi Tiborral, s az író 1989-ben bekövetkezett haláláig leveleztek. Simányi egyike Márai azon kevés bizalmasainak, akiket megrázó utolsó naplóbejegyzéseiben is megemlít.
Két évtizedet fog össze a német kiadás után magyarul is megjelent levelezés, melyben Európa és Amerika szellemi arculata jelenik meg. A levelek közvetlensége jelenti a különleges varázst, személyes információk, praktikus tanácsok és cinikus utalások vegyülnek a mindmáig frappánsan érvényes megfigyelésekkel.

LAND, LAND
ERINNERUNGEN
MÁRAI SÁNDOR
Im fernen Exil hat Sándor Márai aufgeschrieben, was er zuletzt in seiner Heimat Ungarn erlebte - von der deutschen Besetzung Ungarns 1944 bis zu seiner Abreise ins lebenslängliche Exil 1948. Das bewegende Zeugnis eines bedeutenden europäischen Literaten.

Sok mindenrõl szól igaz szavakkal, és még többrõl vall igaz képekkel ez a könyv. A cári Oroszországról és a bolsevikok Szovjet-Oroszországáról. Koldusszegény hajóvontatókról, szibériai számûzött diákokról. A cári család hétköznapjairól és terroristák merényleteirõl. Forradalmakról és diktátorokról, éhínségrõl és koncepciós perekrõl. Márai antikommunizmusáról és mély érdeklõdésérõl a világban történtek iránt. A figyelmes és elemzõ tekintetrõl és az ítéletalkotás erkölcsi mozzanatáról. A huszadik századot meghatározó földmozgásról és a földrengés nyomán a hatalmas pusztulásról. Márairól és a lelkiismeretrõl szól ez a könyv.
(Körmendy Zsuzsanna)

RÖPIRAT
MÁRAI SÁNDOR
A második világháború éveiben belsõ emigrációban élõ Márai 1942 nyarán írt, s azonnal hatalmas -pró és kontra- visszhangot kiváltó Röpirata a háborús pusztítás okait kutatja, az occidentális mûveltség megmaradásának esélyeit latolgatja, azt, hogy beteljesedik-e Spengler jóslata, s bekövetkezik-e a nyugati kultúra alkonyát követõ vég. A röpirat újbóli közzététele azt bizonyítja, hogy több mint fél évszázad elteltével Márai koncepciója még mindig számos továbbgondolásra érdemes elemet tartalmaz.

San Gennaro Vére
A regényben (1957), mely valójában rejtett önvallomás, Márai arról szól, miért is érezte úgy, hogy el kell hagyni a hazáját, vállalni az önkéntes számuzetést. A San Gennaro vére az európai hagyományvilág hanyatlásának regénye. E vallomás során érdekes képett rajzol a korabeli Magyarországról éppúgy, mint Nyugat-Európáról, az emigráns létrol, befogadásról és kirekesztettségrol, pártok és eszmerendszerek természetrajzáról.

SIRÁLY - A SZIGET
MÁRAI SÁNDOR
Márai Sándor két olyan kisregényét tartja kezében az olvasó, amely a háború után sem külföldön, sem itthon nem jelent meg. Hogy miért szerepelnek most egy kötetben? Mert különbözõek és hasonlóak. Különbözõek, mert több mint tíz év telt el a keletkezésük között, és mert két nagyon eltérõ témát és két nagyon eltérõ hangulatot tükröznek. Hasonlóak, mert mindkettõ Márai írásainak jellemzõ vonásait hordozza magában. A Sirály melodrámájában nyomatékosan érezhetõ a háború közege és légköre, a középpontban jellegzetesen márais nõalak áll. A szigetet is a szerzõtõl megszokott gondolkodásmód járja át, a magányos fõhõs egyedül áll a világgal szemben.
A régóta várt és több mint fél évszázada hiába keresett kisregényeket most szeretettel ajánljuk a Márai-gyûjtõk figyelmébe.

SIRÁLY - A SZIGET
MÁRAI SÁNDOR

TÁJAK, VÁROSOK, EMBEREK / PAPÍRKÖTÉS
MÁRAI SÁNDOR
Létezik-e olyan oldala Márai Sándornak, amelyet még nem ismerünk? Gyönyörködhettünk már regényeiben, naplóiban, verseiben, bújhattuk kisregényeit, novelláit, és idézhettük a bölcsességeket a Füves könyvhöz hasonló gyûjteményekbõl.
A Helikon Kiadó most különleges csemegét kínál a Márai-rajongóknak és az új felfedezõknek egyaránt. A most induló sorozat köteteit a szerzõnek eddig könyv formájában soha meg nem jelent publicisztikáiból állítottuk össze, különbözõ témák köré csoportosítva. A Tájak, városok, emberekben szereplõ, 1920-30-as évekbõl származó írások Márai valós és képzeletbeli utazásainak helyszíneit, népeit, az utazóra tett benyomásait örökítik meg - a tõle megszokott mélységgel és szépséggel. Az olvasó elkísérheti Itáliába, Ausztriába, Svájcba, Németországba, Franciaországba és Angliába, majd egy hatalmas hajón képzeletben bejárhatja a Földközi-tengert, és bepillanthat a spanyol, a holland, a norvég, az orosz és a kínai világba is.
Az elképzelt utazásnak Márai maga adta a címet: "A tükörkép, amit a világ mutat benned." De a valóságban megtapasztalt élményei ugyanilyen személyes látásmódban tükrözõdnek: a csillogó, híres Velence szinte megszokott dicsérete mellett az egyik legmegkapóbb írása szól a megtépázott, fáradt, öreg, hajnali Velencérõl.

TÁJAK, VÁROSOK, EMBEREK / VÁSZONKÖTÉS
MÁRAI SÁNDOR

VÁLÁS BUDÁN
MÁRAI SÁNDOR

ÍRÓK, KÖLTÕK, IRODALOM / PAPÍRKÖTÉS
MÁRAI SÁNDOR
Nagy sikerrel indult a Helikon Kiadó gondozásában az a sorozat, amely Márai Sándor könyv formájában eddig soha meg nem jelent publicisztikáit gyûjti kötetekbe tematikus csoportosítás szerint. A Tájak, városok, emberek írásaiban együtt utazhattunk a szerzõvel valós és képzeletbeli országokba, vidékekre.
A kötetben, amelyet most tart "kezében" az olvasó, magyar és külföldi írók, költõk világába kalauzol el bennünket egy olyan ember, aki maga is író, költõ révén sajátos nagyítóval látja, láttatja az irodalmi személyiségeket, az alkotás folyamatát. Együtt gyászolhatjuk Máraival Adyt, Kosztolányit, József Attilát, az olvasóközönség által nem ismert részleteket tudhatunk meg Madách, Goethe vagy Tolsztoj életérõl, a szerzõ segítségével személyesen találkozhatunk Tagóréval és Thomas Mann-nal, és a szakértõ szemmel áshatjuk bele magunkat Szomory Dezsõ, Móricz Zsigmond, Byron vagy Hauptmann mûveinek elemzésébe.
Vannak könyvek, a nagy klasszikusok és kedvencek, amelyek végigkísérik életünket, amelyeket különbözõ élethelyzetekben újra meg újra elõveszünk. Az Írók, költõk, irodalom odakivánkozik a polcra e kötetek mellé: mindig érdekes és tanulságos lesz, hogyan látta õket Márai Sándor.

ÍRÓK, KÖLTÕK, IRODALOM / VÁSZONKÖTÉS
MÁRAI SÁNDOR

ÖSSZEGYÛJTÖTT VERSEK
MÁRAI SÁNDOR
Csak kevesen tudják, hogy Márai Sándor, a 20. századi magyar irodalom egyik legjelentõsebb prózaírója, költõként kezdte pályafutását. Már 14 éves korától rendszeresen írt verseket, melyek többnyire meg is jelentek. Õ maga kényes ízlésû, önmagával szemben is igényes kritikusként csupán válogatott verseskötetet jelentetett meg (A delfin visszanézett). Születésének 100. évfordulója azonban nemcsak lehetõséget nyújt, de szinte kötelez is arra, hogy költészetének teljességét megismertessük az olvasóval, kiadatlan verseit éppúgy, mint a költõ válogatásából kihagyottakat, késõi üzenetként attól, aki "magyarul akart szólni magyarokhoz...".