A HONFOGLALÁS FELSZÁMOLÁSA
VERSES SZÉLJEGYZETEK TIZENEGY ÉVSZ. MAGYAR TÖRTÉNE
BARANYI FERENC
Sajátos „történelemkönyvet" tart kezében az olvasó: Baranyi Ferenc, akinek szép szerelmes verseit még ma is kedvtelve olvassák a hölgyek, ezúttal saját régebbi és legújabb verseibõl „összerakta" a magyar nép krónikáját. Szerelmes vers egy szál se. Csak történelem. De az mindig személyes fénytörésben, a mába és az új évezredbe átsütõ indulatokkal. Háromszor vágja ki a huszonegyet az oly népszerû József Attila-díjas költõ: a gyûjtemény három ciklusa huszonegy-huszonegy verset tartalmaz, összesen hatvanhármat. Ennyi éves lett Baranyi Ferenc most, 2000-ben. Verseskötetre ritkán mondják, hogy izgalmas olvasmány. Nos, a kiadó A HONFOGLALÁS FELSZÁMOLÁSA esetében ezt nem csupán hangoztatja, hanem meggyõzõdéssel állítja.

ANTI-ORFEUSZ
VERSEK 1997 - 2000
BARANYI FERENC
"Orfeusz, a trák lantos indulatokat csitított énekével, még a vadállatokat is megszelidítette, majd leszállt az alvilágba, hogy a dal erejével küzdjön a sötétség hatalma ellen. Én inkább felszítani szeretném az indulatokat, azokat, amelyek igazságtalanságok, embertelenségek láttán lobbannak fel mindig: És nem szállok le az alvílágba: sajnos, itt a „felvilágban” is gyakran érzékelhetem a sötétség hatalmát..."
A kötetben a költõ 1997 és 2000 között keletkezett verseit olvashatjuk.

ENYÉM VAGY
NÉMET SZERELMES VERSEK
BARANYI FERENC (VÁL.)
Jelen gyûjteményünk csakis olyan költõk mûveit tartalmazza, akik a német tartományok valamelyikében, késõbb az egyesített Németországban éltek. Lenau és Rilke osztrák költõ volt, Meyer pedig svájci, õk nem szerepelnek ebben a könyvben, bízva abban, hátha készül antológia osztrák és svájci szerelmes versekbõl is. A pedánsnak és hidegfejûnek mondott németek szerelme éppen olyan szenvedélyes és mély, mint más nemzetek fiaié - így hát ebbõl a gyûjteménybõl is az derül ki, hogy Ámor birodalma nem ismer határokat. Az egész világra kiterjed.

EUROPARNASSZUS
BARANYI FERENC VÁLOGATOTT MÛFORDÍTÁSAI
BARANYI FERENC
Baranyi Ferenc leginkább lírai költõként ismert, ám mûordítói munkássága is jelentõs. Olasz, francia, német, angol, olasz, orosz, szlovák, spanyol és román poéták versei sorakoznak e könyv lapjain - s az olvasónak megadatik a lehetõség, hogy a fordítást egybevethesse a mellette olvasható eredetivel. Egyedülálló jelentõségû készülõ Isteni Színjáték-fordítása, melybõl már olvashatók részletek. Babits "nyugatosan" szabados fordítása után Baranyi arra vállalkozott, hogy megalkotja a világirodalom legnagyobb költeményének új magyar költõi változatát.

KAPASZKODOM BELÉD - JAPÁN SZERELMES VERSEK
BARANYI FERENC (VÁL.)
Valamikor az ötvenes években, valamelyik állami ünnepségen, a hivatalos szónoklatok elhangzása után mûvészi mûsorral kedveskedtek a rendezõk az egybesereglett notabilitásoknak. Már jó órája pergett a mûsor, amikor Ascher Oszkár, a kor kiváló elõadómûvésze jött ki a színpadra és bejelentette:
- Most pedig húsz japán verset fogok elmondani.
Az elsõ sorban ülõ nagyhírû államtitkár rémülten pattant fel a székrõl:
- De nem nekem! -és elhagyta a termet.
Nem tudhatta szegény, hogy a japán versek döntõ többsége háromsoros haiku, ötsoros tanka, s ami fennmarad, az is hatsoros szedóka - és csak alig néhány nevezhetõ csókának, amely tetszõleges hosszúságú költõi mû, csupán a verssorok muraszáma (szótagszáma) kötött.
Vihar Judit írja A japán irodalom rövid története címû könyvében:
"A miniatûr kép, a költemény ... egész világot sejtet, amelyben benne rejtezik élet és halál. A dal szándéka nem más, mint a múló pillanat márványba vésése. Nem véletlen, hogy éppen a szimbolizmus, az impresszionizmus irányzata vallotta magáénak a japán költészetet. A magyar irodalomban különösen a Nyugat elsõ nemzedéke rajongott ezekért a versekért, s Kosztolányi elõszeretettel fordított belõlük. Fordításai valójában Kosztolányi-versek, de a tankák hangulatát mesterien tükrözik."
Igen, Kosztolányi általában kereszt- vagy félrímes négysorosokká változtatta át a mindig ötsoros és harmincegy morás tankákat, valamint a háromsoros, mindössze tizenhét morás haikukat, de a pillanat-versek lényegét sohasem sikkasztotta el.
A mi világunk folyton rohanó emberének a jugen szinte már sohasem mutatkozik meg a maga teljességében.
Ha elolvassuk ezt a kis könyvecskét, akkor talán mégis. Egy rövidke pillanatra.

KÖZELEBB HOZZÁD - GÖRÖG SZERELMES VERSEK
BARANYI FERENC (VÁL.)
Baranyi Ferenc válogatásában görög szerelmes verseket olvashatunk - tengerkék színû velúrbársonyba kötve.

MENNÉK ÉN UTÁNAD
KÍNAI SZERELMES VERSEK
BARANYI FERENC (VÁL.)
Mennék én utánad
Nem szeretem a Csin Huaj folyót, és gyûlölöm rajta mind a hajót, mert az urammal messze haladtak s az évek, az évek is szaladnak! - Illyés Gyula fordítása

MONDD, HOGY SZERETSZ!
SZERELMES KÖLTÕPÁROK, VISSZACSÓKOLT MÚZSÁK
BARANYI FERENC (VÁL.)
A középkori számmisztika szerint a tizenkettes szám birtoklás univerzalizmusát jelképezi. Ebben a könyvben két tucat, tehát kétszer tizenkét emberpár szerepel. Két tucat férfi és két tucat nõ, akik nemcsak a birtoklás univerzalizmusát, de az univerzum birtoklását is erõsen áhították. És ettõl csillag valamennyi. A verseket Baranyi Ferenc válogatta.

RÁD GONDOLOK
ANGOL SZERELMES VERSEK
BARANYI FERENC (VÁL.)
Az egyik pályatársam, aki leginkább orosz verseket fordít, azt mondta nekem egyszer, hogy mesélni talán oroszul lehet a legjobban. Ironizálni viszont franciául - tettem hozzá nyomban. Vitatkozásra és szószapora csevegésre viszont az olasz nyelv a legalkalmasabb.
Az angol fõleg üzleti tárgyalásokra való. Ökonomikus nyelv: a legtöbb tárgyat, fogalmat egytagú szóval jelöli. Gyors, lényegre törõ megbeszélésekre tehát valóban a legmegfelelõbb. És furcsa módon szerelmi vallomásokra is, éppen emiatt. Mert - ahogy már írtam valahol - az igaz szerelem sohasem bõbeszédû.
Vallomás - angolok esetében? Az ember úgy hinné, hogy a hidegvérû brit lovag inkább csak közli, mintsem megvallja szerelmét. Tárgyszerûen, röviden. Egytagú szavakból álló kurta mondatokban.
Nálunk még ez a fajta tényközlõ szerelmi vallomás is legalább kétszer annyi ideig tartana. Az angol fõnevek, igék magyar megfelelõi ugyanis rendszerint többtagúak. Ezért aztán bajban van az, aki formatartó szigorral fordít angol verseket magyarra.
Istennek hála, sokan vállalták - és vállalják ma is - a veszélyt. S az ilyenek elõtt csodálatos birodalom tárul fel, mint ahogy a befogadók elõtt is. Újra megbizonyosodhatnak arról, hogy a költészetre s saját öntörvényei érvényesek. Ennek a jól nevelt, szigorúan erkölcsös, alapjában véve konzervatív népnek is megvoltak a maga botrányt botrányra halmozó, polgárpukkasztó fenegyerekei, mint Lord Byron, a szülõi akarattal szembeszegülõ, romantikus szerelmesei, mint Elizabeth Barrelt vagy éppenséggel az érzelmi „másságot" dacosan vállaló lázadói, mint Oscar Wilde. És nemcsak a szabadosabb századokban már, hanem sokkalta korábban Christopher Marlowe éppen olyan korhely, bûnözõkkel cimboráló kocsmatöltelék volt a tizenhatodik században, mint a francia Villon az elõzõben.
Ha szerelemrõl van szó, a legendás angol hidegvér éppen úgy felforr alkalmasint, mint a lobogó, sohasem lankadó latinok vére. Angol - pontosabban brit - költõk szerelmes verseibõl kínálunk önöknek egy karcsú válogatást. Meglepve tapasztalják majd, hogy a világ szerelmes lírájának slágerversei közül mily sokat „szállított" a ködös Albion.
Melengessenek bennünket ezek a ködön át érkezõ sugarak is az általános világhûlésben.

SZERETLEK KEDVESEM
MAGYAR SZERELMES VERSEK
BARANYI FERENC (VÁL.)
Egyetlen - ám nagyon határozott - cél vezérelte Baranyi Ferencet, a kötet összeállítóját a válogatásban: a magyar szerelmi líra "slágerverseibõl" nyújtani át egy csokorra valót az olvasóknak. Olyan mûveket, amelyek a nagyközönséghez is utat találtak, amelyeket egyszerû emberek is mondogatnak egymásnak, egy-két soruk szállóigévé is vált - vagy éppenséggel idézetté esküvõi meghívók bal felsõ sarkában.

SZÁZ SZERELMES SÓHAJ
HÁROM ÉVEZRED EURÓPAI KÖLTÉSZETÉBÕL
BARANYI FERENC (VÁL.)
Régi ár: 1300,-
Akciós ár: 990,-
Antológiánk száz "sóhaja" az európai líra három évezredének közkedvelt és kevéssé ismert darabjaiból áll össze. A "sláger-verseket" nem a megszokott fordításokban tartalmazza. Ez a kis gyûjtemény bemutatja, hogy évszázadok óta otthon vagyunk a kontinens lírájában, mégha a kontinens hosszú ideig nem is tudott errõl. De otthon vagyunk minden igényt kielégítve és egyenrangúan.

ÉDES BÁNAT
SPANYOL SZERELMES VERSEK
BARANYI FERENC (SZERK.)
Õrült spanyol - szalad ki gyakran a szánkon. És korántsem olyankor, amikor valamiféle eszelõsséggel állunk szemben. A spanyol „típusú" õrület inkább egyfajta féktelen, a következményekkel mit sem törõdõ szenvedélyességet és szertelenséget jelent mifelénk. Éppen ezért nincs is pejoratív felhangja. Ez a szenvedélyesség teljesen indokolt, hiszen - Gáspár Endre szerint - „a spanyol nem európai, hanem eurafrikai ember, akinek ereibe sok karthagói és mór vér került, nem is szólva arról, hogy legõsibb ethnikai rétege, az ibér, ugyancsak nem indogermán'.
"Nos, a latin hevület és az arab lobbanékonyság mediterrán napverésében valóban õrültségekre képes a szerelmes ember... Schopenhauer szerint a spanyol a költészet nyelve, mint ahogy a francia a csevelyé, a német a tényközlésé, az olasz a dalolásé. S mivel a költészet - tematikájától függetlenül - mindig személyes vallomás, szerelmet vallani is talán spanyolul lehet a legkönnyebben. Áll ez akkor is, ha jelen kötetünk költõi közül nem mindenki írt spanyol nyelven: X. (Bölcs) Alfonz király vagy Nuno Fernández Torneol például a gallego (galíciai portugál) nyelvet használta. Furcsa, hogy a magyar mûfordítók sokáig nem „haraptak rá" a spanyol lírára, amely pedig nyolc évszáza- dos virágzása alatt kontinensünk költészetének színvilágát igencsak gazdagította, méghozzá nagyon termékenyítõen. Babits kicsit lekezelõ tónusban nyilatkozott Hispánia poétáiról, Kosztolányi - aki pedig tudott spanyolul - csupán Calderón egyik jelentéktelenebb ko médiáját tartotta érdemesnek arra, hogy magyarra fordítsa. Elõttük Kõrösi Albin 1894-ben kiadott ugyan egy versgyûjteményt A spanyol költészet gyöngyei címmel, de az egyáltalán nem keltette fel a „nyugatosok" érdeklõdését, mivelhogy igen gyenge fordításokat tartalmazott. Gáspár Endre és Pál Endre Lyra Hispanica címû antológiája - amely 1944-ben látott napvilágot Debrecen városában - törte meg a jeget, aztán a hatvanas évektõl végre méltó tolmácsolásban olvashattuk a spanyol líra csodálatos termékeinek színe-javát. Akkor már valóban „gyöngyszemeknek" hatottak s egyre rangosabb magyar költõk figyelmét keltették fel.
Jelen gyûjteményünk kóstoló, ízelítõ csupán. Dominálnak benne a siglo de oro, azaz a XVI, más szóval az arany század költõi, hiszen az Újvilágból beözönlõ arany és a részlegesen meghódított Itáliából (Nápoly, Szicília) átsugárzó szellemiség egyenesen tündökletessé tette az addig is igen szépen fénylõ hispániai költészetet is. Ám középkori, múlt századi és kortárs spanyol költõk is bõven találtatnak e könyvecskében, amely - úgy érzem - kurta idõn belül besorol a kiadó Szép versek, szép köntösben sorozatának legsikerültebb darabjai közé."
Baranyi Ferenc

ÕRIZEM A SZEMED
BARANYI FERENC / VÁLOGATÓ SZERK. /
"A gyûjteményünkben fellelhetõ versek fõleg mint a lélek tükrét mutatják be az emberi szemet. (...) A karneválokon álarc fedi az arcokat. Arctalanul a legkönnyebb felszabadultan vétkezni... Ám a szemeket nem takarja álarc. A szemekbõl a messzeség kilátszik. (...) Jelen gyûjteményünk azt szeretné elõsegíteni, hogy a tekintetek, a pillantások minél többször összetalálkozzanak egy olyan korban, amelyben a szemek magányossága is lassan kozmikus méreteket kezd ölteni. (...) Kérem, forgassák szeretettel a K.u.K Könyvkiadó legújabb karácsonyi ajándékát. És tanuljanak meg a szemekkel is úgy látni, ahogy - Saint-Exupéry szerint - csak szívvel lehetséges."
Baranyi Ferenc