A FELFOGHATATLANRÓL ÉS AZ EGYSZÜLÖTT DICSÕSÉGÉRÕL
ARANYSZÁJÚ SZENT JÁNOS
Az itt következõ kilenc prédikációt Kr. u. 386-387-ben mondta el a szíriai Antio khiában egy frissen felszentelt pap, aki korábban a legjobb anno khiai szónokiskola növendéke volt. A prédikátor pályafutása késõbb igen magasra ívelt, majd tragikus véget ért: tíz évvel késõbb, 397-ben õ lett a császárváros, Konstantinápoly érseke, s miután sikerült szinte minden világi és egyházi hatalmassággal szembekerülnie, 404-ben számûzték, majd a rossz bánásmód következtében 407. szeptember 17-én meghalt. Testének maradványait azonban több mint harminc év után diadalinenetben hozták vissza Konstantinápolyba, ahol szentet megilletõ tisztelettel temették el arra a helyre, ahová korábban csak a császárokat, és a számûzetési parancsot kiadó uralkodó unokája könnyek között esdekelt a halott szent bocsánatáért. Élettörténetét megszámlálhatatlan változatban írták meg, az a bizánci és szláv keresztények mindennapos olvasmánya lett, és a szentet ábrázoló freskó számos ortodox templom apszisában az oltár mögött látható, amint az egyház többi nagy fõpapjával, (Kaiszareiai) Nagy Szent Vazullal, (Nazianzoszi) Teológus Szent Gergellyel, (Alexandriai) Nagy Szent Atanázzal, Alexandriai Szent Cirillel és Nagy Szent Gergely pápával együtt ajánlja fel az eukarisztikus áldozatot. A hagyomány neki tulajdonítja az eukarisztikus áldozatnak azt a liturgiáját, amelyet az ortodoxok máig minden nap végeznek.

A kötetet kiterjedt jegyzetanyag, az ariánus viták történetét, a János által cáfolt ariánus teológiát, az arra adott ortodox választ, valamint Aranyszájú Jánosnak a zsidósággal kapcsolatos teológiai nézeteit tárgyalja.

A JÓKA ÖRDÖGE
Arany János nagyszerû „pórregéjét” Kutas Ágnes egyéni grafikái illusztrálják.
Zsémbes asszony Júdit. Csak az Isten látja,
Mennyit szenved tõle szegény Jóka bátya.
Nincs ínyére semmi; szüntelen veszekszik,
Átkozódva kél és szitkozódva feszik. (...) - azt már látjuk az ördögre mivégbõl volt szükség, s a kötetbõl kiderül az is, hogy esett a történet...

ARANY JÁNOS BALLADÁI
A magyar költészetben a ballada fogalma elválaszthatatlan Arany János nevétõl. "A balladai homályt, balladai rövidséget kiválóan alkalmasnak találja, hogy egy sötét bûn és sötét bûnhõdés legyen a tárgya... A virtuozitás itt abban van, hogy hogyan tudja a büntetést a bûnbõl logikával és az õrületnek bizonyos fokozatos bemutatásával kifejteni."- írja róla Szerb Antal. Kötetünk ezeket a közkedvelt és népszerû verseket tartalmazza a történelmi balladáktól kezdve a népballadáig.

ARANY JÁNOS KÖLTEMÉNYEI I-II.
Amiben Arany... legnagyobb kortársait is felülmúlja, az nyelvérzéke. Különös fogékonysága van a magyar nyelv szókincse és sajátos fordulatai iránt, melyekkel akár hallás, akár olvasás útján megismerkedett. Feje tele van ezer meg ezer ily magyaros, a népnyelv tövérõl metszett kifejezéssel és szólásmóddal, melyeket bámulatos emlékezõtehetsége pazar bõségben reprodukál, finom ízlése pedig talpraesetten alkalmaz.
...Arany szerint a költészet az emberi lélek és a külsõ világ jelenségeinek jellemzése, mely lényeges sajátságaikat tünteti elénk. A költészet tehát a valónak válogatott és fokozott vonásokból álló mása, úgy, hogy a költészet szebb és jellemzõbb a valóságnál...
Van költészetében, úgy, mint személyiségében is valami, mi mindig mintaszerû, klasszikus marad. Érettsége és szerénysége már életében is, elismerésre kényszerítette kortársait, és tiszteletes sikátort nyitott számára a sok éretlen tehetség handabandás tömegében. - Riedl Frigyes

ARANY JÁNOS VÁLOGATOTT VERSEI
Máig ismert és elfogadott közhely, hogy Petõfi a lírai szubjektivitás képviselõje, Arany az objektív költészeté. Ez a közhely, bár igaz, félrevezetõ, mert elfedi azt a tényt, hogy Arany János legnagyobb lírikusaink egyike, költõink egyik legfõbb mestere, mintája, forrása, példaképe. Miközben balladáit, Toldi-trilógiáját s egy-két közismert versét tanítjuk-tanuljuk az iskolában, elfeledkeztünk a lírikus Aranyról. Babitstól, Kosztolányitól Weöres Sándoron, Vas Istvánon át Orbán Ottóig és Kovács András Ferencig ível azok névsora, akik századunk költészetének legkiválóbbjai közé tartoznak, s alkotói munkásságuk Arany János hatása nélkül elképzelhetetlen. Miközben számtalan kiadásban jelennek meg Arany balladái, elbeszélõ költeményei, a lírai mûvek méltánytalanul háttérbe szorultak. Válogatásunk ezt a hiányt hivatott pótolni. Elsõsorban az iskolások és tanáraik számára szántuk ezt a válogatást, amely nem csak a szövegértéshez szükséges jegyzeteket tartalmaz, hanem a versek születésének hátterérõl, az életrajzi vonatkozásokról, egyéb tudnivalókról is információkkal szolgál a könyv végére illesztett jegyzetekben. Szövegközlésünk alapja a Voinovich Géza-féle kritikai kiadás (innen vettük jegyzeteinkhez a legtöbb adatot is), amelyet Keresztúry Dezsõnek a Magyar Klasszikusok sorozatban 1958-ban megjelent Arany-összkiadásával vetettünk egybe. A hangjelölést, helyesírást modernizáltuk, de nem változtattunk a helyesíráson, hangjelölésen ott, ahol ezzel az eredeti kiejtésen vagy a verselésen is módosítottunk volna.

BALLADÁK
Arany balladái azon túl, hogy a Toldi mellett a legismertebbek a lírikus munkásságából: a nemzeti mûveltségbe szervesen beépültek szinte a keletkezés óta. Az igazi költõi ballada õsi, arche-érzést mozdít meg a mindenkori olvasóban, nevezzük ezt a lelkiismeret hangjának. A könyvben megtalálhatjuk a legismertebb és legszebb magyar balladákat: A walesi bárdok, Vörös Rébék, Zács Klára, Szõke Panni, Ágnes asszony, Tetemrehívás

JÁNOS VITÉZ - TOLDI
PETÕFI SÁNDOR - ARANY JÁNOS

LÍRAI KÖLTEMÉNYEK
MÛELEMZÉSSEL
Máig ismert és elfogadott közhely, hogy Petõfi a lírai szubjektivitás képviselõje, Arany az objektív költészeté. Ez a közhely, bár igaz, félrevezetõ, mert elfedi azt a tényt, hogy Arany János legnagyobb lírikusaink egyike, költõink egyik legfõbb mestere, mintája, forrása, példaképe. Miközben balladáit, Toldi-trilógiáját s egy-két közismert versét tanítjuk-tanuljuk az iskolában, elfeledkeztünk a lírikus Aranyról. Babitstól, Kosztolányitól Weöres Sándoron, Vas Istvánon át Orbán Ottóig és Kovács András Ferencig ível azok névsora, akik századunk költészetének legkiválóbbjai közé tartoznak, s alkotói munkásságuk Arany János hatása nélkül elképzelhetetlen. Miközben számtalan kiadásban jelennek meg Arany balladái, elbeszélõ költeményei, a lírai mûvek méltánytalanul háttérbe szorultak. Válogatásunk ezt a hiányt hivatott pótolni. Elsõsorban az iskolások és tanáraik számára szántuk ezt a válogatást, amely a verseken túl egy tanulmányt is közöl Arany János lírájának sokarcúsága címmel.

TOLDI
TALENTUM DIÁKKÖNYVTÁR
„Tûzokádó gyanánt” - írja Petõfi. Arany valóban robbanásszerûen tört be a magyar irodalmi életbe a Kisfaludy Társaság pályázatán díjnyertes Toldijával.
Sõtér István felfogása szerint a Toldi minden része utal a nemzeti felemelkedés lehetõségére, de a „régi és új” küzdelmében az õsi erkölcs, a patriarchális otthonosságérzet, családszeretet és hõstisztelet mellett ott vannak a jellemzõ nemzeti hibák: a vétkes könnyelmûség, az indulatból való cselekvés, a parlagiság.

TOLDI - TOLDI ESTÉJE - BUDA HALÁLA
Az Európa Könyvkiadó 1991 szeptemberében indította el megújított, külsejében is vonzóbb sorozatát. Alaposan, minden részletre kiterjedõ figyelemmel tervezte meg az összeállítást, hiszen a világirodalom és a magyar irodalom remekmûveinek kiadásával egyszerre kíván segítséget nyújtani tanárnak, diáknak s valamennyi felnõtt irodalomkedvelõnek. Mûköltészeti és népköltészeti alkotások, versek és novellák, kisregények, regények és drámák kínálnak maradandó olvasmányélményt fiataloknak, idõsebbeknek egyaránt.

TOLDI - TOLDI ESTÉJE - MUNKAFÜZET

VÁLOGATOTT KISEBB KÖLTEMÉNYEK
"A versszövegek közlésében alapvetõen két kiadást követtem: Arany János költõi mûvei I., Kisebb költemények (Szépirodalmi, 1981, a szöveggondozás Vekerdy Tamás munkája); Arany János összes költeményei I. (Magyar Helikon, 1967, a szöveggondozás Keresztury Dezsõ és Keresztury Mária munkája), de kontroll gyanánt forgattam Voinovich Géza kritikai kiadását is (Arany János összes mûvei I., Kisebb költemények, Akadémiai, 1951). Köszönettel tartozom S. Varga Pálnak és Keller Magdolnának néhány nehezebb szöveghely értelmezéséhez nyújtott segítségéért." (Gy. Horváth László)